Az Idiocracy - Hülyék paradicsoma című film 2006-ban került a mozikba. Akkor még senki sem hitte volna, hogy 10 év alatt ekkorát lépünk az ott ábrázolt világ megvalósítása felé.

Ez lehetett volna egy érdekes és komolyan vehető választás is, de nem lett. Lehetett volna két értelmes jelölt, gondolatokkal és tervekkel, lehetett volna egy Sanders-Cruz csörte, hogy a zöldpárti Jill Steinről ne is beszéljünk.

Semmi különös nem történt, mindössze annyi, hogy a bulvármédián nevelkedett tömeg megunta a valóságshow-bámulást, és mostantól a politika élére is egy valóságshow-sztárt akar. Mert vele jobban tud azonosulni. Való Világot vagy valami hasonló förmedvényt már mindenki látott, úgyhogy az indokokat ismerjük: mert "ő megmondja a tutit", meg mert "ő legalább önmagát adja", és persze mert "na ő majd jól szét fogja rúgni a seggüket". Hogy kiét? Bárkiét. Mindenkiét! A bevándorlókét, a fővárosiakét, a kisebbségiekét, a főnökét vagy a szomszédét - a szétrúgandó seggek mindig egy virtuális térben lebegnek, ahonnan mindenki kedvére lehívhatja a maga seggét.

Trump győzelmére (a mi örök Orbán Viktorunkon kívül) senki sem számított, kérdés persze, hogy miért. A vele szemben kiálló Clintonné melletti egyetlen valamirevaló érv az volt, hogy ő nem Donald Trump, az átlag szavazópolgár pedig mostanra olyan szinten elbutult, hogy bármilyen barmot megválaszt, ha az vaskos primitívségeket írogat a Twitteren. Borítékolható volt az eredmény.
Ez az elbutulás persze nem amerikai sajátosság: a 21. század első évtizedeit (rossz esetben az egészét) olyan emberek irányítják, mint Putyin, Erdogan, Trump... hogy európai példákkal most ne is hozakodjak elő.

Régen elég volt egy politikus megbuktatásához az, ha az állításairól bebizonyították, hogy hazugságok. Ha szembesítették a tényekkel. Ma gond nélkül lehet az Egyesült Államok elnöke egy olyan figura, aki állításainak cáfolatára külön oldal jött létre, melynek készítői arról panaszkodtak, hogy képtelenek lépést tartani Trump csúsztatásaival és ordas hazugságaival. Az megvan, hogy a Brexit szavazás urnazárása UTÁN két órával meredeken íveltek fel a "mi a brexit?" típusú Google keresések Nagy-Britanniában? Ennyit a választópolgár felelős döntéséről.

A bulvármédián nevelkedett tömeg politikájának már neve is van: igazság utáni politika. Nem számítanak a tények, nem számít az igazság - nem számít más, csak a show, a vaskos bemondások, a frizura és a nyakkendő tökéletes összhangja, a szórakoztató potenciál.

Az USA következő elnöke pedig simán lehet majd Dwayne Elizondo Mountain Dew Herbert Camacho, aki egyúttal pornósztár és többszörös pankrátor-bajnok.