Tusványoson túl, szélcsenden innen
Az idei tusnádfürdői illiberális dzsemborin fellépett a Quimby együttes, és ezzel beállt az ottani szellemi ámokfutást jelenlétükkel legitimáló muzsikusok közé - akár tetszik ez a zenekarnak, akár nem.
Habár a gázsi és a fellépési lehetőség jól jött, az utólagos rajongói felhördülésekre kellőképpen sértődött, olyan posztkádárian magyaros választ sikerült adni az együttes Facebook oldalán.
"A zenekar egy zenei fesztiválra utazott Erdélybe, hogy nagy szívvel muzsikáljon az ott élő magyar embereknek." - így kezdi a nyilatkozatát a Quimby. Jaj, de szép gondolat ez, kár, hogy csúsztatás. Tusványos minden évben hagyományosan a nyár legfontosabb politikai rendezvénye, ahol Orbán Viktor Vezénylő Tábornok Úr ismerteti a néppel legújabb vízióit. Nagy szívvel.
"Az idén 27. alkalommal megrendezett Tusványosi Szabadegyetem [sic!] hosszú ideje az egyetlen, ebben a régióban található olyan fesztivál, ahol tízezres tömeg előtt lépnek fel magyarországi együttesek. Örültünk, hogy kritikus dalaink ellenére is meghívtak bennünket, elvállaltuk, fontosabbnak éreztük, hogy az erdélyi közönségnek is játszhassunk, minthogy politikailag, erkölcsileg megítéltetünk-e." - na igen, itt következik a rajongókat élő pajzsként maga elé emelő művészek szokásos önmentegetése. Mert hogy ők ugye csak a közönségért. Azért.
Kár, hogy ez is ordas csúsztatás: ha 10 ezer ember kíváncsi a Quimbyre és a többi fellépőre Erdélyben, akkor ne akarja már velem bárki elhitetni, hogy csak a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és omladozó falusi művházak közül választhatnak! Ha ekkora tömeget vonz a Quimby (de ne legyünk igazságtalanok, soroljuk fel az Ákos melletti többi fellépőt is: Vad Fruttik, Tankcsapda, Kiscsillag stb.), akkor bármelyik romániai stadiont képesek megtölteni, és a pompás profit reményében bárki szívesen szervez nekik egy megakoncertet.
És akkor már ne is beszéljünk arról a nettó hazugságról, hogy ez az egyetlen zenei fesztivál, ahol az erdélyi közönségnek is játszhatnak. Hogy mást ne mondjak, a Partiumi Magyar Napok olyannyira létezik, hogy elég lett volna megkérdezniük a Tusványoson szintén fellépő Kiscsillagot vagy az Intim Torna Illegált. Ők ugyanis a tusnádfürdői mellett a szatmárnémeti rendezvényt is megtalálták.
Persze a magukat naivnak és jóhiszeműnek valló zenészek belátják, hogy félreérthetővé váltak, de a következő tagmondatban már arról konteóznak, hogy csőbe lettek húzva, és ezért vizsgálják a vitaindító trollokat.
Mert akinek nem tetszik a könnyűzenei prostitúció, az csak troll lehet, ugyebár.
Ezúton jelezném a Tusnádfürdőn fellépő összes muzsikusnak (így a Quimby és Ákos mellett a Vad Fruttiknak, a Tankcsapdának, a Kiscsillagnak stb.), hogy Tusványos egy politikai rendezvény, nem is akármilyen. Ezen a rendezvényen mindannyiunk miniszterelnöke nyíltan kiállt Donald Trump mellett, méghozzá elsőként a civilizált világ vezetői közül. Ezen a rendezvényen arról hallgathatott előadást a drága közönség, hogy a homoszexualitás egy betegség, amit kezelni kell.
Ezt a rendezvényt olyan zenei koncertekkel legitimálják, mint amilyen a Quimby koncertje volt.
Azt írják a nyilatkozatukban, hogy "Cefetül rühelljük, ha bárki is a saját politikai meggyőződésének erősítésére használja a bandát." Akkor talán el kellett volna utasítani a tusnádfürdői felkérést, nem?
Végezetül szeretnék valamit üzenni az összes hazai művésznek, aki bármilyen okból nyilatkozat címén posztkádári bullshitet adott ki valaha, vagy tervez kiadni a jövőben.
Fiúk és lányok! Nem 1976-ot írunk. Ráadásul felnőtt, értelmes emberek vagyunk, és nem kell minket hülyének nézni. Pontosan tudjuk, hogy mindenki pénzért csinálja azt, amit csinál, még akkor is, ha olyan szerencsés ember, hogy imádja a hivatását. Jó esetben ebbe a kategóriába tartozik a művész éppúgy, mint a magyartanár vagy a bőrgyógyász. Ha bevállalsz egy munkát pénzért, és ez a rajongók egy részének nem tetszik, akkor nem kell felhúzni a nózit, nem kell mindenféle magasztos szentségekre, a Drága Nézőkre és a Szent Közönségre, meg a rajongókért hozott áldozatos munkára hivatkozni. Azt kell mondani, hogy bocsi, de ez van.
Mi szeretjük, amit csináltok, legyetek színészek, írók, vagy akár zenészek. Attól, hogy bevállaltok pénzért egy piszkos melót valami ideológiailag elfogult kiadványban vagy egy rendezvényen, nem fogjuk kevésbé szeretni a dalaitokat, regényeiteket, játékotokat.
Ez már nem a 20. század: nem idolok és példaképek vagytok, hanem szakemberek, művészek. Nem akarunk felnézni rátok, nem akarjuk, hogy feddhetetlenek és tökéletesek legyetek. Egyet viszont elvárunk: ne nézzetek minket totál idiótának.
Az utolsó 100 komment: