"Nekem lenne egy-két észrevételem!" - mondta a mikrofonba a ma reggeli trolibuszom vezetője. Szőke, középkorú nő, arcán látszott, hogy reggel óta kapja az ívet, és bár még kilenc óra sincs, neki az egész napra előre kivannak az idegei.
Nehezményezte, hogy rosszul vannak beállítva a lámpák, folyamatos piros hullámban kell közlekednie, ráadásul épp a Hollán Ernő utcában araszolgatunk egy szemeteskocsi mögött.
Mindezzel persze nem lett volna sok baja, ha a menetidő meghatározásánál is figyelembe veszik ezeket a nem mellékes körülményeket.
"Nyolc perc késésem van folyamatosan, és nem fogy! Nonszensz, hogy reggel óta még vécére sem tudunk elmenni! Nem tudunk pihenni! Csak megyek és megyek, és már a sírógörcs kerülget!" - kiabálta a mikrofonba elcsukló hangon.

Abban a percben mélyen együtt tudtam érezni vele. A 75-ös troli valóban egy elátkozott viszonylat: a munkahelyem már rég letett arról, hogy én valaha időben beérek, az általam kifejlesztett új játék, a Hetvenötös lottó licence után pedig már a Szerencsejáték Zrt. is érdeklődik. A játék lényege, hogy meg kell tippelni: vajon reggel a munkából vagy este az aktuális találkozómról fogok-e elkésni, és hogy az oka szimpla baleset, közönséges üzemzavar, vagy esetleg egy menő felsővezeték-szakadás lesz-e. Utóbbi amolyan jackpot, és bizonyára szerencsés csillagzat alatt születhettem, mert volt már benne részem néhány alkalommal.
Nem kedvelem az "Ezzel az országgal/várossal/magyar néppel az a legnagyobb baj, hogy" kezdetű flaszterbölcsességeket, talán épp azért, mert ezek a "legnagyobb" bajok számosak. Ez a hétfő reggeli kis életkép mégis jól mutat egy dolgot: itt olyan emberek álmodják a menetrendeket és a felújítási projekteket, akik még utasként sem ültek trolibuszon az érettségi óta - és még véletlenül sem konzultálnak azokkal, akik nap mint nap ott szívnak a dugóban, a piros hullámban, a kukásautó mögött és a leszakadó felsővezetékek alatt.

De hát ott nem szabad meglepődni semmin, ahol a trolibuszokat trolibuszpótló trolibuszokkal pótolják.

A fő, hogy a kettes metró felújítása ősszel is folytatódott - olyan öreg volt már, ugyebár.
Közben a hármas metró persze nem életveszélyes, és az "érdemi tervezési munka" (lol!) már meg is kezdődött - csak addig ne égjen benn senki, mert azt kurvára nehéz lesz ám lekommunikálni.