2013. júl 23.

Csak vénnek való vidék

írta: Önkéntes Véradó
Csak vénnek való vidék

Mo_65_good.pngTökéletesen egyetértek Schmuck Andor ultimátumával. Én magam is várom, sőt elvárom az MSZP-től és az Együtt 2014-től, hogy végre vállalja fel szépkorú törzsszavazóinak képviseletét, s nyíltan tegyen hitet az ingyenes utazás, a 150 000 forint alatti kisnyugdíjak után járó 13. havi nyugdíj és a nyugdíjasoknak ingyenes étkezést biztosító civil szervezetek kötelező állami támogatása ügyében. Ez a garancia lesz egyúttal a garancia arra is, hogy még véletlenül sem szavazok rájuk.

De hát számít-e bármit is egy ilyen hitvallás balról? Felmerült-e bárkiben, hogy majd pont az az MSZP nem fog teljes mellszélességgel kiállni a szépkorúak érdekei mellett, aki saját titkos kampánystratégiájában nevezte végtelenül cinikus politikai opportunizmussal "szent teheneknek" a nyugdíjasokat?

Én továbbmennék, mint Schmuck Andor: 16. pontként felvenném az ultimátumba azt is, hogy az MSZP végre változtassa meg a nevét, és legyen ezentúl Magyar Nyugdíjasok Pártja. Az Együtt 2014-et inkább hagyjuk: mivel összebútoroztak ezekkel a figurákkal, nincs túl sok választásuk.

Azért egy picit elgondolkodtat, hogy miért érdemel 13. havi juttatást és ingyenmindent alanyi jogon a 150 000 forint alatti nyugdíjas egy olyan országban, ahol egy 27 éve dolgozó, felsőfokú végzettségű bölcsődei nevelő bruttó 114 ezer, vagyis nettó 71 ezer forintot kap. 27 év áldozatos munka és felsőfokú végzettség után. Tegyük hozzá, hogy ő abból a pénzből még gyereket nevel, albérletet vagy lakáshitelt fizet, bevásárol, ja, és bizony rohadtul meg kell vennie a BKV bérletet is, ami neki a nyugdíjassal ellentétben nem 3700 Ft havonta, hanem teljes áron 10 500 Ft!

Minden ország arra költ, ami fontos a számára. Ennek alapján úgy tűnik, hogy Magyarországnak a nyugdíjasaiban van az ő hite, ők a mi reménységeink és a jövőnk zálogai. A magyar átlagnyugdíj ugyanis 95 716 Ft. Hogy örülne ennek egy huszonhét éve robotoló bölcsis néni!

Általában ilyenkor szoktak megjelenni a véresszájú polkorrektek, hogy kiselőadást tartsanak a Taigetoszról meg a nácizmusról, és előrángassák szegény dédnagymamát a 28 500 Ft-os minimál nyugdíjával. Sajnos az ilyen egyszerű elmék, akik élő pajzsként tolják maguk előtt szerencsétlen dédit, még véletlenül sem gondolnak bele abba, hogy vajon hogy a fenébe jöhet ki a 95 716 Ft-os átlag, ha szegény Terike mama 28 500 Ft-ot kap. Egy végtelenül leegyszerűsített számtanpéldán szemléltetve, amit talán még a papucsállatkák egy része is felfog: ahhoz, hogy két nyugdíj átlaga 95 716 Ft legyen, a dédnagymama megalázóan kevés 28 500 forintjával egy 162 932 forintos prémium nyugdíjat kell szembeküldenünk. De azért lehet tovább ugatni az utazási, közgyógyellátási és egyéb kedvezmények általánossá tételének szükségességéről.

A másik kedvenc érvem valahogy úgy szól, hogy "nem kéne egymás ellen uszítani a nemzedékeket, jóvan?!" Nos, ezzel teljes mértékben egyetértek. Ám nem kellene elfelejteni, hogy a jelen helyzet és hangulat azért alakult ki, mert a nyugdíjaskorúak elárulták az utánuk következő generációkat.

Ez a viszály akkor indult, amikor a nagymamák és a nagypapák úgy döntöttek, hogy leszarják a gyerekeik és az unokáik sorsát, és következetesen arra a politikai pártra fognak szavazni, aki garantálja a 13., 14. vagy 175. havi nyugdíjat. Természetesen a politikusaink sem hülyék (legalábbis ehhez), és elkezdték tömni a szépkorúak agyát arról, hogy ők egy kiszolgáltatott és elesett réteg, és hogy mindez őnekik igenis jár, meg hogy ők építették fel ezt az országot (kérdem én: mikor? Egy ma 65 éves ember 1948-ban született, vagyis a második világháború utáni években még egy pajzán gondolat sem volt, 1956-ban pedig kb. a Zengő ábécénél tarthatott. Az országot újjáépítő emberek ma kb. 93 évesek, és garantálom, hogy nem ők töltik meg a Magyar Demokratikus Charta, az MSZP és a Tisztelet Társaságának rendezvényeit).
Vajon hány családban kérdezte meg a nagyszülő a szülőket vagy az unokákat, hogy "édes fiam/lányom, ti hogy látjátok a politikát? Nektek ki lenne jó?" Én egyetlen ilyen idős házaspárt ismertem: anyai nagyszüleim minden választás előtt körbekérdezték a gyerekeiket, mert úgy voltak vele, hogy nekik az a kis nyugdíj így is, úgy is jönni fog, de a fiataloknak olyan nehéz manapság. Hozzáteszem: nem sokkal kaptak, többet, mint a fenti példában szereplő Terike dédi.
Ameddig ezt a méltatlan és megalázó helyzetet nem kérik ki maguknak a szépkorúak, amíg nem ébrednek rá, hogy rútul kihasználják őket és kilóra vásárolják meg a szavazataikat, ameddig a Tisztelet Társasága ellen nem hozzák létre a Kiérdemelt Tisztelet Társaságát, addig marad a generációs állóháború. Sajnos addig, míg magukat kormányváltónak képzelő pártok "szent teheneznek", amíg mindenféle Schmuck Andorok hergelik a nagy- és dédszüleinket, s küldözgetnek ultimátumot az ellenzéknek és az aktív korú adófizető polgároknak, addig fölösleges a generációk megbékéléséről beszélni. Mert akiknek a politikai karrierjük a nyugdíjas szavazók döbbenetes tömegétől függ, azok akkor is dobolni fogják ehhez a demográfiai haláltánchoz a ritmust, ha mi holnaptól szépkorúnak hívunk minden nénit, bácsit, időst, öreget és nyuggert.

(Az eredeti kép forrása: Wikipédia)

Szólj hozzá

nyugdíj agyhalál legalja naftalinszag MSZP/E14/PM/DK