2015. dec 04.

Kafkanisztáni lapszemle

írta: Önkéntes Véradó
Kafkanisztáni lapszemle

Egész héten azon agyalok, hogy miről is kellene itt írnom. Nem az a baj, hogy nincskafka_cafe.jpg téma - épp ellenkezőleg. Végül úgy döntöttem, inkább áttekinteném az elmúlt hetecske főbb történéseit. Kár is lenne közülük egyet-kettőt kiválasztani, hiszen mindegyikük oly' csodás!

A hétfő rögtön egy szívmelengető történettel indult. Megtudtuk, hogy ha állami kórházban dolgozol mint nővér vagy adminisztrátor, akkor simán megtörténhet veled, hogy egy teljes hónapig hiába vársz a fizetésedre, ezért kidobnak az albérletedből. Talán a munkaalapú társadalomról ezek után ne is dumáljon senki, szájbarúgás terhe mellett.

Vasárnapi hír volt, de én csak kedden futottam bele: egyik házmester felmenőkkel rendelkező honfitársunk feljelentette a Nébih-nél azt a győri jótékonysági vásárt, mely a gyermekmentőknek gyűjtött volna újraélesztő készülékre. Akkor most olvasd újra az előző mondatot. Házi pogácsát és kókusztekercset kínáló nénik immár negyedik éve rendeznek (rendeztek volna) jótékonysági sütivásárt. Ez nagyon szúrta a szemét valakinek, aki úgy döntött, hogy itten rendnek köll lennie, és... feljelentette őket. Ez maga a karácsonyi csoda!

Szerdán újabb hír jött a magyar egészségügy siralomvölgyéből: Budapest egyik legjobb kórházában, a Szent Imrében az aneszteziológusok 75 százaléka felmondott, és a hiányukat nem lesz könnyű pótolni. Az indok a megalázóan alacsony fizetés és a biztonságos munkavégzés feltételeinek hiánya volt. Egészségügyben dolgozó ismerőseim nem lepődtek meg ezen, s bevallom, én sem. A történeteikből már évekkel ezelőtt levontam a tanulságot: ha a felháborítóan alulfizetett egészségügyi dolgozók, orvosok és ápolók nem próbálnák végtelen szakmai alázattal, elhivatottsággal és bámulatos kreativitással működésben tartani az egészet, akkor már évtizedekkel ezelőtt a drága magyar társadalom nyakába omlott volna az a roskatag trágyadomb, amit egészségügyi rendszernek csúfolunk.

Csütörtökön érdekes fordulatot vett a 17 embert Facebook-megosztás miatt feljelentő siófoki ex-polgármester, és az őt mindenben támogató ügyészség (mindek nevezzem azt, ha hivatalos személy elleni támadásként értékelik egy olyan ember ügyét, aki több mint egy éve nem hivatalos személy?) története: immár nem 17, hanem 1600 ember vár a feljelentésre. Ahogy a Facebookon is írtam: a 21. század két leghatékonyabb fegyvere a civil kurázsi és az ügyek mentén való szerveződés. Ami aggaszt és elszomorít engem, az az érintettek és a hatóságok kritikátlan hozzáállása. Sem az ex-polgármesternek, sem az ő körének, sem az ügyészségnek, sem az intézkedő rendőrségnek nem jutott eszébe, hogy nem lehet egy publikus írás Facebookon való megosztásáért feljelenteni senkit? Hogy egy európai jogállamban ez egyszerűen nem történhet meg?

Ugyanezen a napon kiderült, hogy a külföldi példákkal ellentétben Budapesten nem lesz népszavazás az olimpiáról, mert Tarlós István szerint a lakosságnak túl kevés az információja ahhoz, hogy ebben a kérdésben felelősen tudjon dönteni. Ahogy a gyereked elől elzárod az ollót, és hazaparancsolod este nyolcra. Régebben ezt hívták paternalizmusnak, ha jól emlékszem. Vajon Tarlós és elvtársai valóban úgy gondolják, hogy tájékoztató kiadványokkal, lakossági fórumokkal, tévévitákkal és plakátkampányokkal nem lehetne a döntéshez szükséges mennyiségű és minőségű információval ellátni a magyar szavazópolgárt, ezt a pattanásos hülyegyereket, aki önnön lecsorgó taknyával eszi a nápolyit? Habár meggyőződésem, hogy a hazai társadalom évszázados problémája az, hogy a mindenkori elit gyerekként kezeli a népet, attól tartok, most másról van szó. Szerintem pontosan tudják, hogy a legelvetemültebb békemenetelők kivételével senki, még a saját híveik sem támogatnák ezt a nemzetgazdasági halálugrást. Ezért aztán meg sem kérdeznek minket, a nagyfőnök olimpiát kért a Jézuskától, úgyhogy olimpia lesz, oszt jónapot.

Mai hír, mely gyönyörűen keretbe foglalja a hetet: több százezer embert érint a fizetések csúszása. Így, karácsony előtt, hónap elején bizonyára meg se kottyan az amúgy is busásan javadalmazott tanároknak, orvosoknak, tűzoltóknak, ápolóknak stb.

És akkor már arról ne is beszéljünk, hogy egy 2400 év alatt megtérülő beruházás keretében vasútvonalat építünk a Kínai Népköztársaság részére, ráadásul vissza nem térítendő EU-s támogatások helyett drága kínai hitelből. Ja, és csak 2020 körül kéne elkezdenünk a törlesztést, amikor a jelenlegi kormány már rég máshol lesz - hogy a Seychelle-szigeteken pihenik majd ki nemzetünkért végzett áldozatos munkájukat, vagy épp jogerős börtönbüntetésüket töltik ugyanazért, azt még a következő évek döntik el.

A kérdés, hogy mi a tanulsága ennek a kis heti lapszemlének. Semmi. Rohadtul semmi. A fent felsorolt ügyek bármelyike külön-külön elég kellene hogy legyen egy tömegtüntetéshez, vagy legalább egy jó kis petícióhoz, melyhez három óra alatt több tízezren csatlakoznak. Ennek ellenére a fenti ügyek együttesen sem bizonyulnak elégnek ahhoz, hogy az egységnyi kerületű honpolgár egy bejelentett demonstrációt válasszon a hétvégi bevásárlás helyett. És olyan sem akad, aki szervezne ilyet. Mindenki megnézi a számláját, örül, hogy ő legalább megkapta a fizetését, és még kisebbre húzza össze magát, hátha akkor őt nem éri majd el a féktelenül tomboló NERror.

Két és fél éve azt írtam, hogy úgy főznek meg minket, mint a békát. Jelentem: a béka mostanra megfőtt!

(Kép forrása: https://www.flickr.com/photos/keepitsurreal/15553096512 )

Szólj hozzá

civilek elitváltás unortodoxia Bp viharvárás Kafkanisztán Barackfa-álmodás NERror