Az Index cikkének olvasása közben váltakozva lett rajtam úrrá a tehetetlen düh és a hányinger. Mélységesen felháborít, hogy a politikusaink, akik a zsíros juttatások mellé ezernyi előjogot is kapnak, képtelenek belátni, hogy bizony ez a meló némi köpettel és fikával jár. Hogy nem elég nekik, hogy büntetlenül és következmények nélkül lophatnak, csalhatnak és hazudhatnak kormányciklusokon át, pártfüggetlenül, de még az is zavarja őket, ha a kiszipolyozott pórnép ezt néha szóvá meri tenni. Emellett mélységesen felháborít a nép teljes közönye. Hogy erről a világszégyene törvényről senki nem posztolgat a Facebook-on, hogy ez ellen a világraszóló pofátlanság ellen senki nem szervez tüntetést sehová. Hogy ez ellen valahogy nem emeli fel a szavát az állítólag ellenzéki MSZP.  Dühít és undorít, hogy ebben az országban pert lehet indítani egy internetes komment miatt.

Alapvetően ez az általános közöny is csak egy régi kérdést vet fel bennem újra: méltó egyáltalán a magyar ember a szabadságra? Ha eszébe sem jut, hogy nap mint nap hány kommentje miatt jelenthetné fel őt valamelyik politikus? Ha esze ágában sincs megvédeni alapvető jogait, sőt észre se veszi, ha csorbítják azokat? Akkor meg mi szüksége van rájuk?

De legalább vannak jóféle civil szervezeteink, akik őrködnek a jogaink felett, ugyebár. Olyanok, mint a CivilMédia. Akitől a következő gondolatokat idézi az Index cikke: „Nem sok esély van rá, hogy a Btk.-ból kikerül ez a két tényállás, annyiban azonban mindenképpen módosítani kellene a törvényt, hogy szabadságvesztés büntetéssel ne fenyegessen egy ilyen bűncselekmény elkövetése.” Szívből gratulálok ehhez a keménységhez és ehhez a kérlelhetetlen civil öntudathoz. Érted: azzal semmi gond nincsen, ha valakinek a nyakába varrnak egy laza félmillás kártérítést, csak mert elítélően nyilatkozott egy méltóságos/tekintetes/nagyságos képviselőről, polgármesterről, miniszterről vagy akármiről. Az nem korlátozza annyira a véleményszabadságot, hogy esetleg kivágja a biztosítékot a CivilMédiánál.

Aki még nem hallott erről a CivilMédia nevezetű Mókus-őrsről, annak egy rövid áttekintés az általuk kezdeményezett eljárásokról. Íme az ügyek, amik a fentiekkel ellentétben elérték a szervezet ingerküszöbét:
Tavaly márciusban bepanaszolták a TV2-t, mert a nézők befolyásolására alkalmas módon tájékoztatott romákról. Azután áprilisban a Hír TV-nek ment neki, mert egyoldalúan tájékoztatott a gyöngyöspatai cigányság helyzetéről. 2012. áprilisában roppant termékenyek voltak a CM-esek, mert rögtön Pesty László "cigány-magyar együttélésről" szóló filmje ellen is tiltakoztak. Júniusban azon sírtak, hogy a Médiatanács végül nem indított eljárást Pesty filmje miatt, s ezzel leszerepelt. Szegények ezen az elutasításon a jelek szerint úgy megsértődtek, hogy egészen 2012. szeptemberig nem árulkodtak senkire, amikor is büszkén jelentik: "Ismét bepanaszoltuk a Hír TV-t". Bravó! A téma: na, ki mit tippel? Talált! Egy riportban elhangzott, hogy egy társasház életét egy roma család nehezíti.
Nem tudom, hogy mi történhetett, de azóta senkire sem panaszkodtak. Talán elfelejtették a honlapjukon az adminjelszót?
Félreértés ne essék: én is fontosnak tartom a kisebbségek jogainak védelmét. Csak egy olyan szervezettől, amelyik a romák ügyében ilyen határozott kiállásra képes, egy olyan horderejű ügyben, mint amilyen a véleménynyilvánítás szabadsága, kicsivel többet várnék el, mint ez a “de legalább böribe ne, lécci-lécci!”

Még véletlenül sem található a honlapjukon említés az egyik emblematikus ügyről, a Lázár-féle kommentről. Mivel tudom, hogy ezzel a témával nincsen telezsúfolva sem a kormánypárti, sem az “ellenzéki” média, ezért röviden: Lázár János végül peren kívül megegyezett a Délmagyarral, a lap kifizette a félmilliós kártérítést, a kommentelő ellen azonban még mindig zajlik a büntetőeljárás rágalmazás miatt (az ügyről és veszélyes precedensértékéről ajánlom az Üzenőfüzet blog hétfői posztját).

Egy magánszemély kommentált egy hírt az interneten, és ezért most büntetőeljárás zajlik ellene. Érted? Én nem értem.

Ha az imént felhördültél azon a kérdésemen, hogy “méltó egyáltalán a magyar ember a szabadságra?”, akkor most felelj: voltál valaha szimpátiatüntetésen emellett a szerencsétlen polgártársunk mellett? Szerveztél valaha ilyen tüntetést? Felvetetted bárhol, hogy gyűjtést kéne szervezni neki? No és az a párt, amiben te mindennél jobban hiszel, az megtette? Bajnai mit mondott erről az ügyről? És Mesterházy? Gyurcsány? Vona? Esetleg Orbán?

Gyáva és bamba ország vagyunk.

Itt a civil szervezetek és aktivisták kockáspapírral a kézben nézik a tévét, és strigulázzák, hogy hányszor használták pozitív és negatív szövegkörnyezetben a “cigány” szót. A civilek meg csak szimplán nézik a tévét, kockáspapír és agytevékenység nélkül. Itt a Facebookon megosztáscunami-versenyt játszanak egymással a “Bőrük volt a bűnük” kisfilmsorozat részei, majd két nappal később ugyanazok az emberek, akik párás szemmel osztották meg a fehéringes Kulka Jánost, habzó szájjal kommentelik az ózdi vízelzárás alá, hogyaszonygya “nincseningyér-semmi”, “fizessékki-őkis”, meg “ha-inniakar-fizesseki”. Mert az nem jut el az agyukig, hogy bőrszíntől és szociális helyzettől függetlenül rohadt nagy szívás, ha nincs ivóvized 40 fokban.

Most jön az a rész, amikor kijelentem, hogy szeretem a hazámat és szükség esetén megvédeném a szabadságát bárki ellen, ugyanakkor kijelentem, hogy nem vagyok rasszista, és nem fogadom el  az emberek etnikumon, bőrszínen, valláson, nemen, koron, nemi identitáson stb. alapuló megkülönböztetését. Csak az ultramagyar hőbörgők és az ultrapíszí hőbörgők kedvéért.

Ám igazából abban reménykedem, hogy idetévednek olyan olvasók is, akiknek nincs szükségük ilyen bullshit kijelentésekre, mert értik, hogy miről beszélek. Talán még élnek itt szabadságra méltó emberek.